Komárom-Esztergom megye

Komárom-Esztergom megye önkormányzatának székhelye Tatabánya. A megye hat járásra oszlik, 76 település tartozik hozzá. Északi határát a Duna jobb partja adja, itt mintegy 80 kilométer hosszan húzódik az országhatár Szlovákia felé.¹²³

Megyeszékhely: Tatabánya
Települések száma: 76
Városok száma: 12
Járások száma: 6
Lakónépesség: 299 262 fő
Lakások száma: 132 574
Terület: 2264,4 km²

Forrás: KSH, Magyarország helységnévtára, 2025. január 1. A megyei összesítés saját számítás.

Komárom-Esztergom megye története

Brigetiótól a középkori Esztergomig

A római korban Brigetio (Szőny) volt a környék legnagyobb katonai központja. Komárom és Esztergom vármegye létrehozása Szent István király nevéhez fűződik. A krónikák szerint 1063-ban Dömösön halt meg I. Béla király. Az 1241-es tatár támadás elpusztította a megye területét, az esztergomi vár azonban megvédte magát. 1326-ban Róbert Károly a Csákoktól Gesztes várával együtt megszerezte Tatát. Esztergom hírét Vitéz János érsek emelte, palotájában tudósok és művészek éltek, köztük Regiomontanus. 1502-ben II. Ulászló Esztergom városát zálogba adta Bakócz Tamásnak.²⁴⁵

Esztergom és Tata a török korban

A mohácsi csatavesztés után a gerecsebeli marótpusztai szekérvárban sokezren védekeztek a török ellen. 1543-ban a török elfoglalta Esztergomot, 1594-ben Tata is török kézre került, Esztergom sikertelen ostrománál pedig elesett Balassi Bálint. 1595-ben sikerült tíz évre visszaszerezni Esztergomot, 1597-ben Pálffy Miklós Tatát is visszafoglalta. 1683-ban Kara Musztafa serege elfoglalta és felrobbantotta Tata várát, Esztergom viszont ugyanebben az évben, október 28-án végleg felszabadult. Tata 1685-ben szabadult fel a török uralom alól. A 17. század végére a mai megye területén nem élt több ember 30–40 ezernél.⁵⁶⁷

Az Esterházyak, a vasút és a tatabányai szén

Esztergom I. Józseftől 1708-ban kapta vissza szabad királyi városi kiváltságait. Az Esterházyak 1727-ben szerezték meg Tatát és a tatai uradalmat. Csolnokon 1781-ben találtak szenet. II. József 1786-ban Tata székhellyel összekapcsolta Esztergom és Komárom vármegyét, de 1790-ben újra szétváltak. 1856-ban elkészült a Győr–Újszőny vasútvonal, 1860-ban az Újszőny–Székesfehérvár vonal. 1896-ban a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. első aknája is szenet adott a későbbi Tatabányán. Tatabánya 1902-ben alakult az Alsógalla községhez tartozó Szénbányatelepből, és 1913-ban már 2 millió tonna szenet termeltek ott.²⁵⁸

Egyesítések és névváltozások

Az 1923. évi XXXV. törvénycikk a két vármegyét közigazgatásilag egyelőre egyesítette, székhelyük Esztergom lett. Az egyesített vármegye területe 2271 négyzetkilométer volt, 67 településsel. 1938 végén az első bécsi döntés után megszűnt az egyesített vármegye, és újjáalakult Esztergom és Komárom vármegye. A második világháború után Komárom és Esztergom vármegye megmaradt területeit Komárom-Esztergom vármegye néven egyesítették. 1950. március 16-án létrejött Komárom megye Tatabánya székhellyel. 1952-ben elkészült Tatabányán a megyei tanács székháza, és a tanács apparátusa Esztergomból átköltözött. 1954-ben várossá szervezték a tatai járás két községét, Tatát és Oroszlányt. A megye nevét 1990. január 1-jén változtatták Komárom-Esztergom megyére, 2023. január 1-jétől pedig ismét vármegye.²³⁵⁹

Látnivalók

Esztergomi Bazilika

Az esztergomi bazilika az esztergomi érsek főszékesegyháza, egyben Magyarország legnagyobb temploma. Alapkövét 1822. április 23-án tették le, 1856. augusztus 31-én pedig felszentelték Liszt Ferenc Esztergomi miséjének hangjai mellett. Hossza 107, szélessége 48 méter, belső magassága a kupola alatt 71,5 méter. Nagyorgonáját Ludwig Moser készítette a felszentelésre; 3484 sípjával akkor Magyarország legnagyobb orgonája volt.⁵⁶¹⁰

Bakócz-kápolna

A Bakócz-kápolna Bakócz Tamás bíboros-érseksége alatt épült: az érsek 1506 és 1511 között építtette itáliai reneszánsz stílusban. A kápolnát a bazilika építése során Packh János 1600 darabra bontotta, majd 1827-ben a bazilika részeként újra felépítette.⁵¹¹

Esztergomi vár

Géza nagyfejedelem 970 körül kezdte építeni az esztergomi vár magvát alkotó hatszögű lakótornyot. 1000 körül indultak meg a királyi vár és a Várhegyen álló Szent-Adalbert bazilika építkezései. III. Béla idején épült újjá a Szent-Adalbert székesegyház, a királyi palota és a várkápolna. 1313-ban Csák Máté lerombolta a királyi várat, amelyet Telegdi Csanád érsek építtetett újjá.⁵⁶

Tatai vár

A Lackfiak a tatai tóparton kezdtek várépítésbe. Zsigmond 1397-ben elkobozta a család birtokait, a vár építését pedig 1423-ra befejezte. Mátyás király visszaváltotta az elzálogosított tatai várat és birtokot. 1809-ben a királyi család a tatai várban szállt meg. A 18. század folyamán Fellner Jakab tervei alapján Tata sok jelentős barokk épülettel gazdagodott.⁵

Monostori Erőd, Komárom

A komáromi Monostori Erőd 1850 és 1871 között épült. 1945 és 1990 között a szovjet hadsereg lőszerraktárt rendezett be benne. Kazamatarendszere 3 kilométer hosszú. A dél-komáromi erődrendszer az UNESCO világörökségi várományos listáján szerepel.¹²¹³

Majki kamalduli remeteség

A majki kamalduli remeteség alapítólevele 1733. július 28-án kelt. Templomát 1770-ben fejezték be. II. József 1782. január 12-én feloszlatta a remeteséget.¹⁴

Keresztény Múzeum, Esztergom

Simor János hercegprímás 1875-ben kép- és metszettárat nyitott meg. Az állandó kiállítás 1882 után a Duna-parti Prímási Palota második emeletén kapott helyet, a Keresztény Múzeum nevet pedig Simor János 1887-ben adta a gyűjteménynek.¹⁵¹⁶

Vértesszőlősi előembertelep

A vértesszőlősi előembertelep leletei egyes megállapítások szerint körülbelül 300 ezer évesek. Vértesszőlősön négy emberi tejfog-töredék és egy tarkócsont („Samu”) került elő. A 35 hektáros természetvédelmi területet 1976-ban nyilvánították védetté.¹⁷

Tatai Öreg-tó

A tatai Öreg-tó 269 hektáros, 1989 óta ramsari területként tartják nyilván. Késő ősszel több tízezer vonuló vadlúd érkezik a tóhoz.¹⁸

Érdekességek

A Gerecsei Tájvédelmi Körzetet 1977-ben hozták létre, területe 8739 hektár. A Gerecse-hegységben közel 455 barlangot tártak fel a kutatók.¹⁹
A Vértesi Tájvédelmi Körzetet 1976-ban hozták létre, a hegységből 15 000 hektárt foglal magában. A Vértes átlagos magassága 350 méter.²⁰
A Táti és süttői Duna-szigetek természetvédelmi terület 299,91 hektáron fekszik Esztergom, Süttő és Tát területén; 2020-ban nyilvánították védetté.²¹
Az 1949-es népszámlálás szerint a megyének 220 539 lakosa volt, legnagyobb városának, Tatabányának 40 221.⁵

Hirdetés: az Én Ablakom hálózat ajánlata

Tudta-e Ön?

Komárom-Esztergom megye több településén kérhet ingyenes felmérést az ablak- és ajtócseréhez, és online is megtervezheti az új nyílászáróit.

Ablakablak.komarom-esztergommegyeben.com Ajtóajto.komarom-esztergommegyeben.com

Kereskedelmi oldal. A kalauzt és az ajánlott oldalt az Inverzum Next Vision Zrt. üzemelteti; az Én Ablakom név jogosultja a PreMentor Kft.

Források

Komárom-Esztergom Vármegye Önkormányzata kevoh.hu/onkormanyzat/hivatal/i-1-elerhetosegek
Komárom-Esztergom Vármegyei Önkormányzat (Mi Megyénk) mimegyenk.hu/hirek/szaz-eve-egyesult-komarom-es-eszt…
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/K/Komárom-Esztergom megye.html
Sulinet Örökségtár, Komárom-Esztergom megye rövid leírása sulinet.hu/oroksegtar/data/megyek_oroksege/Komarom…
Sulinet Örökségtár, Komárom megye helytörténeti olvasókönyv sulinet.hu/oroksegtar/data/megyek_oroksege/Komarom…
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/E/Esztergom.html
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/T/Tata.html
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/T/Tatabánya.html
Ezer év törvényei (Jogtár), 1923. évi XXXV. törvénycikk net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/E/esztergomi bazilika.html
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/B/Bakócz-kápolna.html
Monostori Erőd Nonprofit Kft. erod.hu/monostori-erod
Monostori Erőd Nonprofit Kft. erod.hu
Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu/M/Majk.html
Keresztény Múzeum, Esztergom keresztenymuzeum.hu/page.php
Keresztény Múzeum, Esztergom keresztenymuzeum.hu/page.php
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság dunaipoly.hu/hu/helyek/vedett-teruletek/vertesszolos…
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság dunaipoly.hu/hu/helyek/tatai-tavak
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság dunaipoly.hu/hu/helyek/vedett-teruletek/gerecsei-taj…
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság dunaipoly.hu/hu/helyek/vedett-teruletek/vertesi-tajv…
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság dunaipoly.hu/hu/helyek/tati-es-suttoi-duna-szigetek-tt

Utoljára ellenőrizve: 2026. október 2. A szöveg mesterséges intelligencia segítségével készült; a tényeket a felsorolt forrásokból ellenőriztük. Ha hibát talál, kérjük, jelezze: hello@inverzum.com.